|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.13. 02:46 - |
Ez a hely a vadló számára egy valóra vált rémálom.A legjobb lovasok kerülnek fel ilyenkor a hátukra,el kell viselniük a nyerget,a zablát,mindent!És könnyen megeshet,hogy ellenkezésük keveset ér...A karám maga fémből készült,az ajtaja is fém,és magassága meghaladja a 1,5 métert. |
[160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
*Végre elkezd tombolni a ló,ezért Anne kicsit megnyugszik...,majd azonnal a farkasához rohan.* Jól vagy drágám? *Kérdi,mivel kedves Knightja kicsit fájlalja pár részét.Anne zsebébe nyúl,és elővesz egy nagyon erős illatú gyógynövényt.* ~Ezek remélem segítenek,eddig beváltak.~ *Majd egy kis húsdarabba nyomta,és odaadta,a farkas gyorsan lenyelte,csak aztán érezte a furcsa ízét,és mancsaival kaparni kezdte a nyelvét.Anne elmosolyodott.* Annyira nem volt rossz! *Mondta nevetve,majd a lóra nézett.Aztán Cloudra.Odasétált hozzá,bár a lovakra nézett,és nem volt túl hangos sem,azért eléggé lehetett hallani hangját.* Van egy tervem,de a segítséged kéne hozzá.Egy nagyszabású vadlóbefogás.Ha beleegyezel a részleteket majd elmesélem! *Majd meglátta,hogy Rei indulni készül.Felé futott,mikor az még nem ült róla,csak nézte a lovakat! *Szia,remélem nem zavarok! Van egy tervem,és szükségem lenne a segítségetekre! *Mondta,majd kicsit hátrapillantott Ebigélre is.* Sok vadlovat akarok egyszerre befogni,talán egy egész ménest.Persze ehez emberek kellenek.Ha beleegyeztek a részleteket majd megbeszéljük!* Miután befejezte mondanivalóját feltekintett az égre,amin már látszódtak a csillagok.Bement a boxba,és felszerszámozta Moont,mikor végzett kisétált a hátán,a nyeregkápára tette Dragont,és mivel Knight is sokkal jobban volt szép lassan lépésben,vagy néha-néha ügetésben elindultak a város felé.* ~Meg kell látogatnom egy régi ismerősöm..~
|
~Mi baja?Ja, vagy úgy!~*Majd végre észreveszi, hogy Hermész azt akarja foglalkozzanak vele.Lassan odamegy a karám széléhez, és megakarja érinteni a ló kecses fejét.Ha ez megy neki, nyugodtan végigsimít rajta.És halkan beszélni kezd hozzá.*-Ördögi egy ló vagy...Látom nem adod fel.*Észreveszi a sok sebet a lovon, és eszébe jut Freedom, akibe bele is löttek, mikor elkötötték.Angelfirera vetődik a pillantása.Tudta sokat jelent a ló számára.*-Fiú, téged is elcsábított egy szép szempár?De téged egy kanca se tud megszelídíteni, úgy érzed csak magadra maradtál, úgy érzed nem tudsz szeretni...*Mostmár magáról bezsélt, csak a lóhoz hasonlította saját magát.Ugyanolyan magányos.*-Minden rendes lónak van neve.Neked mi legyen?*Törte a fejét.*~Valami sátáninak kell lennie.Valami ami jól hangzik.Cloud és...~*Úgy érezte ez árulás.Freedomot alig egy hete elvitték, és máris másik lóról álmodozik.De mégis Hermésznek szüksége van msot rá.*-Lehetnél Apocalypses, mint a világvége.A név, amely tükrözi, hogy eg ypillantásoddal mit tudsz teremteni.*Felsóhajtott*~Nem, nem ez nem jó.Ilyen hosszú nevet egy lónak~-Mit szólnál a Sátánhoz?Mondjuk neked van lelked...*Töri, csak töri a fejét, de nem jut új gondolatra.*-Talán, talán lehetnél Deamon.Igen, ez jó.Deamon lesz a neved.*Majd mosolyogva a lóra nézett.*-Cloud és Deamon
|
*Úgy tett mint Ebigél. Kikötötte Főnixet Dodo mellé. Megpaskolja, valamit súg a fülébe majd egy puszit nyom orrár. Megfordul s hirtelen megint a vadlovak kötik le a figyelmét. Oda megy a karámkerítéshez. Néhány percig mereven bámulja a két vadlovat.* ~Milyen gyönyörűek és...természtesek...! Milyen jó lenne ha én is befoghatnék egy vadlovat...~ *Ilyenfajta gondolatok járnak a fejében, mire vigyor ül ki arcára. Majd hirtelen észbe kap.* ~Milyen bután nézhettem ki!~ *Pirul el. Hirtelen megfordul és odaszalad lovához. Eloldozza a kikötött lovat, felpattan nyergébe megpaskolja és megfordítotja. Milelőtt elvágtatott volna gyorsan észbe kap. Hátrafordul a nyeregben és odakiált barátnőjének:* Megyünk a vadlovak vidékére! Nem jössz velünk te is?
|
*Ügett lován Rei után.Kicsit dudolgatt.Elredől és megpaskolja lova nyakát.*Jó kis paci.*Mondja neki mikor megáll.*~Még egy ló.Szegény.Eléggé strapául néz ki..~*És leszél lóváról.Ugyan oda viszi ahol nem régen kikötötte.*
|
Megérkezett Főnix hátán, nyomában barátnőjével. Rögtön feltűnt hogy a karámban most egyel több ló van.* ~Mindkettő olyan gyönyörű...~*Futott át az agyán.* Sziasztok! *Szólítja meg az ottlévőket.* Hino Rei vagyok. Msot érkeztem. És ti kik vagytok.*Fordul először a lányhoz majd a fiúhoz.* A tiétek ez a két gyönyörű ló? *Kérdőn pillantva a két ismeretlenre.*
|
*Az ember bezárta. Nem tudta elviselni az érzést hogy nem mehet akárhová... Végre meg tudott mozdulni. Kidühöngte magát. Vágtatott néhány kört a karámban, ágaskodott és bakolt amíg ki nem fáradt. Észrevette Hermészt. Odaügetett hozzá és hozzádugta szép foltos pofáját. Ez egy kicsit megnyugtatta a kancát. Ismét az emberek kötötték le a figyelmét. Végpásztázta a körülötte lévőket. Két ember is volt ott. Az egyik a "kanca" ember a másik pedig egy "mén" ember. Jól megfigyelte mind kettőt. Majd azt várta hogy vele foglalkozzanak...*
|
*Miután végighúzta a kezét a lovon,az még minig nem mozgott,és Annem ég mindig nem értette miért.* Remek ötlet! *Mondta Cloudnak,majd egy másik kötelet is dobott a ló nyakára,hogyaz ne tudjon elmenekülni,és elkezdet húzni a kötelet a másik karám felé.Ha beér a karámba,ott kiköti a lovat a kerítéshez,bezárja a kaput,és leveszi a lórol a köteleket,és utánna egybenyitja a két karámot,így egyik ló sem tud megszökni,Anne hirtelen majd felpattan a kerítésre,nehogy a ló megrúgja,vagy megsebesítse valahogy.* Na,mostmár eggyütt lehettek! *Ha a ló még mindig nem mozog a többvszöri megérintés után,akkor viszont Anne rácsap a farára,persze nem nagyot,csak hogy az állat is érezze.*
|
*Nem tudja mi történik vele. Dermedten áll egyhelybe...~Mi van velem?~ * Kétségbeesetten néz körbe. Embereket lát. A lány, aki az előbb is elakarta kapni, közelített felé. Egy hosszú kígyószerű dolgot dobott a nyakába. Angalfire tehetetlenül nyugodott bele a történtekbe. A lány kikötötte...Most már nincs menekülés...*
|
*Észreveszi hogy Rei elindul.Odamegy lovához és felkészíti az ügetésre.*~Mindig lemaradok.~*És felsóhajt.Berakja a lábát a kengyelbe és felül lovára.Megfordítja amerre új barátnőja ment és elindult ügetésben.*
|
*Ügett Rei után a lován.De mikor meglátja hogy hova kötnek ki leszál a kancáról.*Ügyes ló.*Dicséri.Mikor meglátja a vadkancát megdöbben.*1Hogy mert idáig jönni?~*Megse mozdul míg meg nem látja azt a csődört a karámban.*De gyönyörű..*Suttogja hogy csak ő hallja.Elbambul a csődör láttán.De észbe kap és barátnőja felé fotdul.Utána az idegenek felé.*Helló.Én Ebigél Croft vagyok.*Mutatkozik be.Ránéz lóvára.*~Nem ártana egy csutakolás Dodo.~*Daesit Dodonak becézte.A ló halgatott is rá.*A csődört nézed szépségem?*Kérdezte Ebigél miközben a lovat simogatta.Körül nézett.Talált egy fát ahol kiköthati.Odavezette és meglazította a nyerget.*Hogy ne szorítson.Na gyere.Ad ide ami a szádban van.*És a ló szájához emelte kezét.Néhány pec múlva a ló nyugottan állt a fa mellett.*
|
*Nem a férfi még mindig nem reagált.Ez egyre jobban dühítette Hermészt, mikor pata dobbanásokat, és egy alakot pillant meg.*~Barna, fehér:Ez Angelfire!~*Gyorsan a karám széléhez üget, és nézi, hallotta, a kanca "beszédét" és válaszul visszanyihogott, ami annyit jelentett, hogy:*-Vigyázz magadra Ange, és légy jó!*De akkor látta, hogy a kanca kétlábú, akinek elöbb Cloud udvarolt elkapni készül a "nagy Ő"-t.Mikor látta, hogy a farkas, és a madár jól elintézte Anget, azt hitte megszakad a szíve.*~Ne őt ne!~*Nyerített, ágaskodott, bakolt.Nagyon ideges lett.Vágtázni kezdett, sé többször nekiment a kerítésnek, hogy így utat törve magának kiszabaduljon.De reménytelen volt a helyzet.Nem tudott mást tenni, csak idegesen toporzékolt, és várt.Majd meglátta a lasszót, ami őt is csapdába ejtette.*~Az az átkozott kígyó, mindenkire rátekeredik~*Remélte a kanca kitér a kötél elől, de nem így volt.*~Csak áll?~*Ő se tudta mi van, és angyon meglepődőtt.Ilyen furán sose viselkedett Angelfire.Mostmár bíztos, hogy nincs kiút...*
|
*Cloud csak gyanúsan figyeli az eseményeket amikből nem ért valami sokat, majd gratulálni szeretne lánynak ki most egy csodás kancát fogott be...*-Hmm szép ló...és van valami köze az én általam befogott lóhoz, hisz nerm véletlenül jött utána...hmm összekéne zárni őket és úgy megnyugodnának kettesben...mit szólsz?-*Kédi mosolyogva a lányt, de me se mozdul csak feksztik a fánál ahova az löbb Anne kikötötte a lovat...*
|
*Nagyon meglepődik,mikor a ló nem kezd el futni,hanem megtámadja Knightot* Vigyázz! *Ordítja oda Anne,de késő,elkezdődik a harc.Anne nem szerette volna,ha a ló nagyon lesérül..* ~Ha nem akart futni,akkor most megtanulja a leckét...~ *A lány észre sem veszi,hogy az idő megáll,csak azon kapja magát,hogy végre leül a por,és a ló ott áll tele sebbel,és meg sem moccan.* ~Hát ennek vajon mi a baja? Annyira megsérült,hogy járni sem tudna?~ *Annen átfut a félelem... ő ezt nemakarta,lasszóval a kezében odafut a lóhoz,és int Knightnak,hogy hátráljon.A farkas kicsit sántítva megy arrébb.Anne lassú léptekkel,és eléggé furcsálkodva közelít,majd megfogja,és lasszót dob a ló nyakához.* ~Egy mozdulatlan lovat csak eltalálok,de mivan hacsak megjátsza magát? ~ *Ha sikerül eltalálni a lovat,jó erősen meghúzza a lasszót,ha nem,akkor újra dob a mozdulatlan ló felé.Ha netalántán eltalálja,és a ló nem mozdul a lasszó húzására sem,akkor gyanakodni kezd,és a kötél végét a fához köti,ha a ló erre sem mozdul,akkor odamegy,és végighúzza kezét a ló oldalán,ha az megugrana,akkor csak arrébb kell álnia,mert a ló már ki van kötve....*
|
*Angelfire előtt egy alak rajzolódik ki kis szellő kíséretében.Egy ló.Szőr,bőr és hús nélkül.Csont az egész-meg egy sörény.Bizony,ez Kurokotsu.Hátán pedig lovasa,Shikage.A csontváz páros megáll a vágtató musztáng előtt.Shikage csetiint,mire Kurokotsu szeme vörösen villan.Angelfire érezheti ahogy patái földbe gyökereznek,a teste lebénul,moccanni sem tud.Ekkor a páros odaléptet mellé.Az idő megáll.A fák nem susognak,a szél megpihen,ledermed élő,s élettelen egyaránt.Egyedül Angelfire lát,s hall továbbra is.* - C..c...c...Tápolunk,tápolunk,kicsi paci? *Furcsa,a halott ember szavait Angelfire is értheti.Kurokotsu gúnyosan fúj egyet.Shikage elnéz a lebénított állat felett a farkasra.* - Hm...annyira bírom,hogy egyes lovak ember módjára gondolkodnak...*Gonoszan elvigyorodik.* - Bármit megtennél a szabadságért,eh? *Kardját előhúzza.A penge körül lágy szellő lengedez.Suhint egyet a fegyverrel.A kard szele kiszabadul,s átszáguld a lovon.Ahol a farkasnak sebet kellett volna ejteni rajta most felszakad a bőr egész a húsik,s olyan seb keletkezik,mintha egy farkas harapott volna a lóba.Borzalmas fájdalom,de Angelfire még nyeríteni sem tud,mivel lebénult-egyedül belül,a fejében tombolhat fájdalmában.Szemei azonban tükrözhetik kínját.Shikage ezt látva pedig szélesebbre húzza kegyetlen vigyorát.Csontos kezét a ló homlokára teszi.Érintésére kirázhatja a hideg a vadlovat.* - Most pedig szépen visszatáplálom beléd a lovak ösztöneit és gondolkodási módját.*Angelfire ismét félelmet fog érezni a farkasok iránt,ha meglátja őket.Az idegen hangoktól meg fog riadni.Folyton menekülni akar majd,harcra egy idegen ellen...ilyenre gondolni sem fog merni.Az agya ismét olyan,mint egy lóé.* - Hm...Az a farkas pedig had döntse már el elugrik-e a támadásaid elől,te ló,vagy sem..elvégre az ő élete,az ő cselekedetei.És egy ragadozó ellen neked,mint lónak az ég világon semmi esélye.Ő kisebb és gyorsabb.Te pedig...*Elfintorodik.Egyedül Kurokotsut,a saját lovát tiszteli és szereti.Odaléptet a farkashoz.Csontos ujjait egymással kocogtatja ahogy figyeli.* - Adok még egy esélyt *Leszáll Kurokotsuról és teyerét végighúzza a bundás állaton.A ló okozta legdurvább sebek nyomtalanul eltűnnek.Elvégre ez egy ló és nem valami génkezelt mutáns.Egyes helyeken ahol a rúgás betalált,vagy súrolta a farkast ott biza sajog mindene.De ettől még tud mozogni,futi,mindent.Legfeljebb kis fájdalmakkal együtt.Shikage ezután visszaszáll lovára,majd a lebénított állat elé ugrat és gonoszan rávigyorog.* - Most biztosan azon filózol mikor fog feloldódni rólad a bénítás.Kíváncsi vagy rá? *Közel hajol,oly közel,hogy homlokuk csak pár centire van egymástól,s így a halott ember bele tud nézni a ló szemébe.* - Akkor fog feloldódi,ha egy ember hozzád ér *Még szélesebben elvigyorodik,majd sarkát lova oldalába csapja.Kurokotsu nyerítve felágaskodik,s egész teste gazdájáéval együtt fehér füstté válik,majd szertefoszlik.Valóban.Angelfire még továbbra sem tud mozogni.Bármennyire is akar.Menthetetlen.Az idő kereke ismét elindul.Anne csak annyit láthatott,hogy hirtelen a ló ledermedve megtorpan és csak áll.Az hogy a ló csupa seb és hogy a farkas ismét mozog természetesnek tűnik:mintha eleve így történt volna minden.Most az emberen a sor.*
|
*Ahogy megérkeztt körbenézett. Meglátta a karámot benne egy lóval, és egy lányt, sassal a vállán.*~Vajon ki lehet?~ Szia! *Köszönti.* Én Hino Rei vagyok. Msot érkeztem ide. És ez a gyönyörű ló? *Óvatosan kinyújtja kezét a ló felé.* ~Szégény pára. Biztosan szeretne újra a szabadban lenni...de jobb így neki.~
|
*Minél előbb otthonába akart jutni, csak vágtatott és vágtatott teljes erejéből.* "Veszélyérzet" *Megtorpant. Veszélyt érzett közel magához...Körbepillantott.*~Egy ember! A körbekerített dolog mellett. És két ragadozó is van vele!~ *Halálos félelem fogta el.*~Engem is elakarnak kapni,mint Hermészt és a többieket!~*Hirtelen felélett benne a túlélési ösztön.*~Engem nem kaptok el! Nem, soha!~*Öszrevette ahogy a farkas lopózott felé. Hevesen vert a szíve.*~Ha kell megküzdök vele!~*Dühösen dobbantott egyet. Fülét hátra vágta és fújtatott. Időközben a farkas a háta mögé került. Morgott és vicsorgott, meg akarta ilyeszteni. Mindebből a ló alig vett észre valamit. Égett benne a harag.Bátran szembefordult a farkassal.*~Ne merd az utamat állni!~ *Fejét előreszegte, fülét hátra lapította. Ahol csak érta rúgta, harapta a farkast. A ragadozó sem hagyta magát. Végül Angalfire véres sebekkel ugyan, de földre küldi a farkast. Az alkalmat kihasználva sebesen elvágtat míg nem eltűnik a messzeségben. S utoljára boldogan felnyerít.* Hermész próbálj mihamarabb megszökni! Én várni foglak!
|
*Rámosolygott a fiúra,majd magasba emelte kezét,mert a madara visszatért,és egy halott nyulat is hozott magával* Persze,mindig én végzem a piszkosmunkát... *Mondta,és kicsit arrébb ment,majd elővette a kését,és felszabdalta a halott állatot.Kis darabokat adott a madárnak,aki mohón ette,és mikor már nem kért többet,akkor a maradék húst a farkasnak adta,aki azonnal hozzá is látott.Gyorsan telt az idő,már este lett.Anne a fa tövében ült le,és figyelte a vadovat...Majd hirtelen patadobogást hallot,és egy másik alakja is kiformálódott.Hirtelen felkapott egy lasszót a földróől,de tudta,hogy elég sötét van,biztos eltévesztené,hacsak közelebb nem tud menni.Intett Knightnak a farkasnak,aki a ló mögé somfordált,és morogni kezdtett rá,és mivel a lovakban menekülő ösztön él,ezért az talán Anne felé fog futni.Ha mégsem a lány Dragonnak is jelt ad,hogy szálljon felé,és hangosan kiáltos,hogy az megrémüljön.HA nem így tesz,akkor a madár lehet belemélyeszti éles karmait a ló hátába,és meg is csípi,mivel éppen vadászik....Ha a lónak van esze,akkor Anne felé fut,és a lány könnyedén lasszót tud rá dobni.....*
|
*Nem bírta tovább.*~Meg kell valahogy találnom...~ Ösztöneire hagyatkozva próbálta megtalálni Hermészt. Félelmét leküzdve merészkedett az emberek birodalmába. Remélte hogy Hermésznek sikerül megszöknie és újra ménesével együtt lesz... De addig is megpróbál kapcsolatot teremteni vele. Beesteledett. A messzeségbe látott egy elkerített dolgot, s benne egy alak körvonalait.~Egy ló!Igen, ez Hermész! Érzem!~*A ló alak felé nyihogott (aki bizonyára Hermész).* Hermész! Angelfire vagyok! Most nem maradhatok tovább, félek hogy engem is befognak, de ígérem ha lesz rá alkalmam többször is eljövök! *Remélve hogy meghallotta üzenetét, sebesen elvágtatott, vissza az otthonába...s lassan elmosódtak a körvonalai...*
|
*Hermész már teljesne megnyugodott, amikor állatok és egy újjabb kétlábú érkezett.*~Velem foglalkozz te mén ember, ne a kancát nézd!~*Hermésznek már nagyon hiányzott ménese, és látnia akarta őket.Főleg Vihart, jó barátját, és Angelfiret a legszebb kancát :p Dühösen dobbantott, és leírt pár vágta kört.A bakolásai nagy zajat kavartak, így nem nagyon tudott beszélni a két ember.Hermész elvárta, hogy rá figyeljenek.És betörjék.*~Vagy mi...~*Nem tudta szegény tudatlan mivel jár az, semmit se tudott.Így azt se tudja micsoda szenvedés, mikor a zablát a szájában huzogatják.De ha betörrik...*~Kimegyünk lovagolni a szabadba...~*És végre megszökhet.A mén megállt.Nagyon jó tartása volt.Kihúzta magát, és nézte, amint a nap eltűnik és helyére a hold lép.Várta, hogy Cloud felfigyeljen, és megértse a dolgokat...*
|
*Cloud csak egyszer arra lesz figyelmes, hogy egy lány közeledik hozzá, majd tágra nyilt szemekkel nézett rá a csodaszép lányyra*-Áhh, hogy mért? Hát azért mrt pár órája lett befogva...ÓÓÓ igaán nem zavarnak..imádom az állatokat...amint látom te is...Én cloud vagyok...-*Mutatkozik be...majd inkább feláll és csak nézi a lányt....*
|
[160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
