|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.13. 16:17 - |
A zsarnok Charls Johnson rezidenciája. itt lakik és az emberei is itt élnek, sok őre van és pénz sincs kevés idebenn, bár bandita legyen a talpán aki kirabolná ezt a villát. |
[85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
Elfintorodik, amikor rátámaszkodik kezeire, s szembesül azok érzékenységével, de nem bánja.
- Liza...Keey
Mutatkozik be újra. És aztán rázúdítják a kérdés özönt. Egy idő után összevonja szemöldökét, míg végül elvigyorodik.
- Bánom is én, ki hozza. Akár kimehetek érte én is a konyhába. A doktort meg vigye el az ördög, innentől már megmaradok...csak kéne valami....normális ruha.
Idő közben ugyanis lelökte magáról a takarót, és lábait letette a földre, így hát jobban szemrevételezheti mi is van rajta. Nem tetszik neki: túlságosan szokatlan.
- Fürdő? Az bizony lehet hogy elkéne.
Elvégre, három hétig fetrengett, mást se csinált. Felfordul a gyomra attól a betegszagtól, ami rajta terjeng, ahogy az már ilyenkor lenni szokott.Megfordul a fejében, hogy talán nem felelt meg minden kérdésre, de hát a fene tud ennyi mindent megjegyezni egyszerre. El is vigyorodik.
- Igaza van ennek a Craignek, akárki legyen is az. De engem nem zavar...annyira.
|
- Azok is tudják, akik nem itt laknak, Liza! -
*"Csacsog" hölgyikénk, és hát...közben ugye támaszkodnál meg-fel, kezeidre, és...azért még érzékeny ez a dolog, de...de szívós szervezeted, és a téged gyógyító(k) jó munkája érzödik, nagyonis...*
- És milyen Liza? Már ha szabad tudnom, mert ezt még nem tudom.
*"Csicsereg" még Betsy, és közben sem úgy néz ki, mint aki nagyon fel akarna kelni, egyelőre, pedig hát kaját és piát kértél, vagy mifeneszöszség, ugye. De tán a következő kérdések-"csicsergések" fényt deríthetnek a titokra:*
- Mit szeretnél? Én hozzak, vagy a Fiúkat küldessem el érte, és addig beszélgetünk? Vagy te szeretnél kijönni a konyhába? Fürdőt is szeretnél? Szóljunk a doktornak is, hogy végleg felébredtél, úgy tünik? Szólj, ha sokat beszélek, Craig szerint néha sokat beszélek! *kedvesaranyosmosolyka* |
Csak hümmög párat, és a plafont bámulja, amikor közlik vele,mennyit volt önkívületben. Ami azt illeti, még talán szerencsésnek is mondhatja magát, hogy ennyivel megúszta. Ha rá is jött az apró jelekből, hogy Betsy kicsoda-micsoda, s hogy mit gondol róla, nem mutatja. Akár pókerozni is nekiláthatna jelenlegi arckifejezésével. A torka kapar, a gyomrában pedig ezer farkas ordít, most, hogy a kérdés hatására egy csöppet odafigyel magára. Felsóhajt. Még mindig nem érez magában erőt, semmire, és ez rettenetesen bosszantja. Mindig is gyűlölte a sérüléseket, noha bőven kijutott neki belőlük az élet folytán, és általában nem is sokat törődött velük, kivéve tán a komolyabb sérüléseket. Ez pedig nevezhető komoly sérülésnek. Felsóhajt.
- Én meg Liza vagyok...de gondolom ezt itt minden francos lakó tudja...Igen. Egy kis falnivaló meg valami amivel leöblíthetem a torkomat, nagyon jól esne.
Szólal meg némi hallgatás után, azután erőt vesz magán, és ülő helyzetbe húzódzkodik. Kezeivel megtámaszkodik.
|
...olybá tünhet, Liza számára, mostan, hogy a hölgyike nem zavartatja magát a stílusa miatt...illetve...csak sejti, de elég erösen sejti, hogy valóban lehet/lehetett még valaki, avagy akár többen is, odakint...talán épp az említett "Fiúk"...mindenesetre szitkozódására halk-édesforma kuncogás a felelet, inkább "kedveskésen", mintsem sértően, illetve, kérdésére is válaszol a hölgyike, kedves-szomorkásnak hatható hangján, azonban válasza közben az ágyhoz tipeg, papucskáiban, és helyet foglalna kecses-kellemetes tartásban az ágy szélén...
- Három hetet, egy nap híján. A doktor szerint egy orvosi csoda vagy, és mutogatni kéne a vásárban. *megint úgy aranyoskásan kuncog, semmiképpen sem sértönek tetszhetöen* Ha éhes, vagy szomjas vagy, hozok valamit...amúgy...Betsy. Betsy Morton. -
....kedves-szomorkásan mosolyodik rád a hölgyike...olyan fura kettősség jellemzi ezt a hölgyeményt, amúgy...nem zavartatja magát a durva stílustól, de egyszerre finom-kecses, látszik rajta, hogy jó származása lehetett, de egyszerre a nehéz sors nyomai is ott vannak tekintetében-tartásán...de ez a természetesen-önkéntelenül is kihívónak tetszhetö tartás-ülés-mozgás...egyfajta hölgyikékre jellemzö...kurtizán...így hívják az ilyet... |
Nem tudja, mióta fekszik. Nem tudja, hol. Mikor. Meddig...Miért. Az idő és az események összefolynak a fájdalommal és a feketeséggel, a napok felolvadnak. Tudata úgy hánykolódik, akár a horogra akadt hal: hol a felszínre tör, hol a mélybe merül.
Álom. Éles, tiszta, boldog álom. Nem, nem álom. Az ott Betyár. Betyár pedig él. Él? De hisz halott volt. Nem számít, most él. Fut felé...
Tulajdon kiáltására riad fel. Az eszével tudja, hogy lova nevét kiáltotta, de száját csak ártikulálatlan üvöltés hagyta el. És mire hangja elhal, szemei kinyílnak, az álom pedig olyan hirtelen hagyja el, s lesz éber, hogy szinte belezavarodik. Mély levegőket vesz, ahogyan lassan érzékelni kezdi környezetét. Borzasztó furcsa érzés finom hálóingben, puha ágyban feküdni egy olyan szobában, amiről legfeljebb könyvben, ha olvasott még nagyon régen, kamaszlány korában. Egyáltalán nincs hozzászokva, új neki, és még nem tudja eldönteni, hogy tetszik-e, avagy sem. Érthető a zavara: világ életében a szabad ég alatt, vagy istállókban, vagy jobb idők esetén egyszerű házban, egyszerű,durva, többnyire szalmával vetett ágyban aludt.
De az összhatás, akárhogy is, kénytelen elismerni: kellemes és megnyugtató. Egyik kezét maga elé emeli, és megszemléli rajta a kötést. Ujjait óvatosan behajlítja. Ekkor nyílik az ajtó, és a magány idillje szertefoszlik. A lány hangja, arca ismerős neki, amikor ránéz, mondandója azonban, miszerint valamiféle "Fiúk"-nak kell lehiggadniuk, áttör egy falat elméjében, ami eddig jótékonyan elzárta előle a múlt eseményeit. Most hirtelen zúdulnak rá, kegyetlen tényszerűségükkel, és kérlelhetetlenül beleégnek a lány tudatába: Vesztettél. Betyár halott. Sérült voltál. Az is vagy. Beteg voltál. Felépültél. A Seriff legyőzött. Fogait összeszorítva felnyög, és még egyszer lehunyja a szemét, mintha ezzel kiűzhetné fejéből a zsibongó emlékeket, melyekhez ráadásul az eltöltött idő kusza-folyandár emléktöredékei is párosulnak. Sokfélét hallott, de egyáltalán nem biztos benne, hogy melyik volt lázálom, és melyik valóság.
Amikor hallja az ajtó csukódását, kinyitja a szemét, és a hölgyre néz.
- A ....f...francba...
Hát, ez az első szava. És ez is annak jár, hogy megpróbál nehézkesen felülni. Sikerül vagy sem, ismét az érkezőre néz.
- Mennyi ideig döglődtem?
Furcsa lehet ebben a finom szobában ilyen nyers, férfias szavakat hallani egy női szájból, de Liza már csak ilyen: soha nem volt igényes hölgytársaságban. Az ő élete a férfiak között játszódott, és foggal-körömmel-pisztollyal-ésszel-fortéllyal kellett küzdenie minden napért, amit ezen a világon eltöltött. Teljesen természetes hát számára, hogy úgy beszéljen, ahogy.
|
[idő-tér-ésmindenegyébféle ugrás a Poros utcákról, Liza Viszontagságai, Második Fejezet]
...az áldott-jótékony sötétség...ami beborít, ami magával ragad, amit...meg-megszakítanak fura-hirtelennek tetszhetö képek-hangok-élmények-benyomások "villanásai"...lázas sebekkel hánykolódik aléltan Liza, napokig-hetekig is szenvedve-gyógyulva akár, az eszmélet fátyolos talajára csak nagyon ritkán érkezve, akkor is pillanatokra, avagy nem is valóságként élve meg talán...ahogy mindig is...
~~Mogorva-részegnektetszhető-karczosforma hang:
"Most ezért ébresztettek fel, Willie Fiam? Ez még egy hétig elhúzta volna legalább...két sima kézátlövés...huha, de izmos a mellkasa."
Rezignáltnak tetszhetö fiatalabbformán is sokat próbáltnak hatható férfihang "felel":
"Doc, ez egy lány."
"Ahh, akkor azért vannak keblei!"
"Római vizsgáztatta kicsit."
"Római egy beteg állat."
"Ezt neki is megmondja, Mister Doctor?"
"Annyira még nem vagyok józan."
"Volt valaha józan?"
"Igen, például most...részegen sosem gyógyítok."
"És a kicsi Jim?"
"Az vészhelyzet volt, Fiam..."~~
...fájdalom-kín-villanások-sötétség-újabbképekhangokemlékfoszlányok...
~~Kedvesenisszomorkásforma leányhang dúdol, de nem angolul, talán francia, a dallamos hangzása alapján, de ugye "hősnőnk" nem ismeri azt a nyelvet...de...de idegenül is szépen hangzik a dalocska...kötést cserélnek a kezein...etetik...kedvesen mosolyog ár egy babaarcú-fiatal szökeség, akinek hatalmas-érzelmes búzakék szemecskéi vannak...~~
...csitulhat a kín, csitulhat a forróság, de a sötétség uralkodik még, egy-egy képpel-bevillanássla tarkítva továbbra is...ahogy mindig is...
~~Szikár-zord alak magasodik az ágyad felett...torzonborz-testes alak álldogál a közelében, elfintorodsz az alkoholszagtól, félaléltan is...borízüen is keményforma hang reccsen a torzonborz-testesnek tetszhetö alak felől, melyre majd a jól ismert, gyülöletesnek "kikiáltott" fakó-kemény hang felel...
"Biztosan ez az a lány, Főnök?"
"Szoktam tévedni, Kent?"
"Néha..."
"De akkor mindig lelövök valakit, a helyetteseim közü, nem?"
"Ne tréfálkozzon, Főnök, az valakinek mindig fájni szokott...miért nem mondja el neki?"
"Elhinné?"
"Nem."
"Akkor minek?"
"Miért lövette le?"
"Miért törettem el tavaly annak a vérebnek a lábát?"
"Hogy betörjön."
"Betört?"
"Hát...mint egy öleb..."
"Ezért kedvellek, Kent...sosem leszel annyira okos, hogy a helyemre akarj lépni..."~~
...szép-fura rét...valahol a fényben...rohansz, elöre, kacagva...Betyár fut-vágtázik veled szemben...már-már eléred, és...és hirtelen nyílik közöttetek a szakadék...kétségbesetten kiáltasz, de...de szertefoszlik minden...
...kiáltva riadsz fel álmodból...és...és lassan, nehézkesformán, de...de eszmélsz...felébredtél...lassan tudatosul benned, hol, és hogyan lehetsz...napok, de lehet hetek teltek el...kezeiden hozzáértő által feltett, tán gyógyfüvekkel, avagy egyebekkel is "megsegített" kötés, mivelhogy enyhén kesernéysforma illata vanick, de...de érzed, hogy már tudnál használni mindkét kezed, hasokára is lesznek az igaziak, de...de már hegek lehetnek kezeiden a kötés alatt, nem nyílt sebek...egyszerü-szép, selyemszerü anyagból való, úrikisasszonyhoz illhető hálóing van rajtad, hajad kibontva...kipihentnek érzed magad hirtelen-"kiáltós" ébredésed ellenére is...egy szép-nagy-kényelmesforma ágyon fekszel, takaros ágynemük közt, ppaplan alatt, fejed szép-kényelmes-egysezrü párnán...a szobád, nagy, tágas, egy asztal, két szék, egy karosszék, két szekrény, egy fésülködöasztalka, egy éjjelszekrényke, egy ajtó, és egy ablak lehet benne, meg néhány szép-drágának tünhetö szönyegféle...az ablak elötti nehéz függönyök résnyire behúzva, de résnyire nyitva lehetnek a spaletták, mert...kellemetes-friss "kertillat" áradhat befele...reggeltájt lehet, "odakint"...
...nyílik az ajtó, ekkortájt, és...és egyszerü hálóinget, meg sebtáben magára kapott rózsaszín-fehér köntösfélét, és papucsot viselő ifjúhölgyike jelenik meg az ajtóban...sosem láttad még mégis felsimered...ő az a babaarczú-csinoska szőkeség, a hatalmas-érzelmes, búzakék szemeivel...
- Semmi baj, Fiúk, csak...felébredt Csipkerózsika...most már talán tényleg... -
..."csobog" a hölgyike kedvesenisszomorkásforma hangja, és...és beljebb lép a szobába, az ajtót behajtva-becsukva csendben maga mögött...
|
*Charls hátradől és kifújja a szivar füstjét a levegőbe, halkan elneveti magát lányán mikor kimegy, milyen naív teremtés... példakép... azért ez rosszul esett neki, de leplezi, örült volna ha lánya nem a lelkével hanem a józan eszével nézi a dolgokat, barátok.. ebben a világban olyanra nincs szükség, ilyen dolgok tufnak át a fején majd elvigyorodik*
Charls: milyen... remek ötleteket adott... *mondja halkan az orra alatt és széles mosolyra húzza a száját* Nijyuu... hívd be Siriust... *szól a kisklánynak aki kimegy egy bólintás kíséretében* |
*Apja szavaira nyelvén van egy guszta visszaszólás, de le is nyeli. Lemászik az asztalról, és az ablakhoz lép, ha van olyan :P* - Láttad te egyáltalán azt a lófarmot? *hátranéz a férfira, majd újra előre* - Láttad te már a munkánk gyümölcsét? Minden ember szívvel-lélekkel dolgozik ott. Ez kiüt rá.. kiüt rá az összetartás. Az, hogy hiszünk magunkban, és hiszünk a lovakban. Ó, a bankrablás, igen.. *összehúzza a szemeit, megfordul, és hosszan apjára mered* - Elvehetik az összes pénzünket, felbérelhetnek újabb embereket, kirabolhatnak, megverhetnek minket, felgyújthatják az istállót, szétkergethetik a lovakat, de az a farm működni fog! Igenis élni fog, és minden egyes lónak tökéletes helyet teremtünk! Összetartással, és reménnyel. Sajnálom, apa, hogy te ezt nem látod át.. *lehajtja fejét, és a talajra meredve az asztalhoz lép* - Sajnálom, hogy nem olyan vagy, mint régen. Sajnálom, hogy nem olyan a viszonyunk, mint kislányként. De tudod mit sajnálok a legjobban? Hogy valaha te voltál a példaképem. *Lehalkítja hangját, sóhajt egyet, és az ajtó felé indul.* - Felejtsd el! A 3 év az 3 év. Ha te nem segítesz, akkor megoldom egyedül. Jól mondod, én vágtam bele a szerinted pénzpazarlásos farmba, de nem vagyok egyedül, apa. Ellenben veled, nekem vannak igazi barátaim. Köszönöm, hogy meghallgattál, még biztos látjuk egymást. Apa. *Biccent, és ha nem tartóztatják fel, kilép az ajtón*
|
*Charls becsukja a szemét és halk sóhaj hagyja el a száját*
Charls: az a farm kész pénzpazarlás és a könyörgésed nevetséges... *kiyntija a szemeit és Sam szemébe néz komolyan* te voltál az aki annyira nagy önbizalommal nekilátott, fejezd is be magad, vagy add fel, megspórolsz több évnyi munkát és pénzt *hátradől* hm.. lehetséges hogy azért kérsz engem mert kirabolták a bankot és nincs mivel fizetni? elég jól informált vagyok... csak ki akarod használni apucit pénzügyileg *vállat von* és nem vagyok kíváncsi a lófarmodra, bocs.
*beleszív ismét a szivarába és hátrafordul a fordítható székén, kitekint a mögötte lévő ablakon és elmosolyodik* egy feltétellel talán belemegyek.. ha azt a 3 évet lecsökkentjük.. egy évre... ha tényleg olyan magabiztos vagy, ha tényleg annyira bízol a farmodban és az emebreidben, egy év alatt simán befogsz minden lovat, ha nem, akkor úgy kellet... |
- Ugyan, apa! Tudod, mi sok mindenben hasonlítunk.. *csusszan hozzá közelebb, s úgy folytatja* - Arra gondoltam, hogy eljöhetnél velem a farmra. Szeretném megmutatni neked az ottani környezetet.. nagyon sok lelkes emberre tett szert, és minden erőnkkel igyekszünk jó környezetet biztosítani a lovaknak. De az anyagi gondok még így is beütnek.. *elhúzza a száját, és teljesen apja felé fordul az íróasztalon ülve* Gyere el, és nézd meg azt a helyet! Neked van bőven pénzed, ki tudnál segíteni minket megerőltetés nélkül. De hogy te se járj rosszul, a pénzed által kerített haszon nagy részét minden hónapban kifizetem neked. Tudom hogy nem vagy bank, de csak rád számíthatok. Adsz is, és kapsz is. Vagy ha ez nem tetszik, akkor egy, sőt két hónapig ingyen kitakarítom neked a rezidenciát! Naaaaaa? *elkerekednek szemei, s őzike tekintettel, boci pillantással, lebiggyesztett ajkakkal, túlságosan is gyerekesen mászik bele Charls arcába.*
|
*Charls arcán kis gúnyos mosoly jelenik meg*
- egész jól vagyok, az üzlet is jól megy *hátradől* miféle ajánlat? furcsa, beállít a lányom ilyen vidáman és egy ajánlatot szeretne mondani, jó, mondj, de kicsit sem vagy gyanus ugye tudod? *mosolya szélesre húzódik* azért meghallgatlak, mond. |
- Szia apa!
*Pördül be az ajtón egy 32 fogas vigyorral. Na igen, ritkán látni erre, és ritkán ilyen jókedvűen.. vet egy pillantást a kislányra, majd az asztalhoz bandukolva felcsüccsen a szélére. Összefűzi hasánál az ujjait, és úgy mered a férfira.*
- Hogy vagy mostanában? Jól megy az üzlet? Ha már az üzletről van szó.. szeretnék tenni egy ajánlatot.
*Arca elkomolyodik, még azért gyanakvó pillantást vet a lány felé, de remélhetőleg nem lövik le, mielőtt kifejtené ötletét. És utána sem..*
|
*Samet engerik a gorillák aki megismeri, mikro beér Charls szobájába az üzletember épp az asztalnán könyököl, olvas valamit,amjd felnéz lányára, kissé elmosolyodik féloldalasan*
- téged sem mindennap látni Sam *elővesz egy szivart és rágyújt, közben a fal mellett álló fekete hajú kislány összevont szemöldökkel nézi a szeme sarkából Samet* |
*Lelkesen szökdécsel fel a lépcsőn, hátul összekulcsolt kezekkel, bájos mosollyal. Az őrök előtt megtorpan. Megbiccenti fejét, s kihúzza magát.*
- Apához jöttem, beszélnem kell vele. Ha meg nem engedtek be, akkor sikítok!
*Teszi csípőre kezeit egy fenyegető pillantással. Ha szabad az út, akkor megszaporázza a lépteit, és ha tud szalad Charls dolgozószobája felé. Hírei vannak.. pontosabban mondanivalója. Illetve nem is annyira mondanivaló, inkább.. terv. Bááár nem terv. Na, nevezzük ötletnek. Egy nagy adag reménnyel megpakolt ötlet.*
~Sikerülnie fog.. sikerülnie kell!~
*Ha meg nem engedték be, tényleg sikít :P de akkor bizony jópár napig tompa hallásuk lesz apucija gorilláinak.. hát érdemes vele ujjat húzni? Elvégre.. apja lánya*
|
*mikor kiértek, Liza mondatára Sirius bólint és eltűnik az árnyak között, Aion a mellkasát, ahova az ütés érte maszírozva bólint*
Aion: rendben *int és elindul egy másik irányba, a csapat szétszéledt, de holnap kemény nap vár rájuk...* |
*Hallgatja Charlst,habár ő sem hülye,tudja jól mit kell csinálni pince esetén,no persze ő itt fejvadászként és nem profi rabló banditaként szerepel,szóval csak bólint.Aion megjegyzésére bizony lendületből küldi a jobb egyenest.*
- Vadmacska az a repedtsarkú nénéd!
*Közli vele,Aion örülhet,hogy nem táncoltatja meg egy kicsit a pisztolyával...ma jó napja van.Kimegy ő is a két férfi után zsebre vágott kezekkel,majd mikor kiér körülnéz és sóhajt.Betyár már megint játszadozik vele...két ujját a szájához emeli és élesen,kissé türelmetlenül is, füttyent egyet.A ló talán kezdi megszokni,hogy itt nincs móka,mert már az első füttyre előbaktat egy háztömb mögül.Liza elmosolyodik és rávág a ló nyakára dícséret képpen,majd az oldalához lép,megragadja a nyeregkápákat és nyeregbe húzza magát,de mielőtt még elindulna gondolkodik egy kicsit,hogy hova is menjen.Aztán végülis újra a kocsma mellett dönt,elindul arra egy könnyed ügetéssel a másik kettővel már nem nagyon foglalkozik.*
- Akkor majd holnap este a bank előtt
*Veti még oda nekik,aztán csak megy tovább.*
|
- egyik társad Aion lesz, ha valaki akkor ő ki tud nyitni bármilyen zárat... *fejét letámasztja kézzel az asztalra könyökölve* másik pedig Sirius, kiváló fejvadászom, be is hívtam őket, lassan megérkezhetnek
*pár perc eltelik, az ajtó nyílik, Aion lép be fehét kabátban és szemüvegét megigazítja*
Aion: jóestét *halvány mosollyal Lizara néz a szeme sarkából, de mielőtt mondhatna bármit is bejön köztük az ajtón keresztül egy középmagas, sötétszürke hajú férfi szakadt köpenyben, a köpeny alatt fekete testhez simuló ruha, jól látható hogy a köpeny alatt rejlik valami fegyver*
Alak: hivattál... *néz Charlsra*
Charls: igen Sirius... ti hárman részesei lesztek egy tervnek.. bankrablás *elmondja azt amit Lizának is, hogy miért és mi célból kell rabolni* nem lesz nehéz nektek, a 55-ös páncélszekrény mögöütt lapulnak a megtakarított bankók.. a közeljövőben kellene véghezvinni, lehetőleg valamikor amikor nincs sok ember a környékén, valamikor este, és pár beépített emberemet ráveszem hogy az őrök ne legyenek felkészülve semmire sem.. gyakorlatilag olyan lesz ez mint egy gyerektől elvenni a cukrot... *széles, nyugodt mosoly terül el az arcán, Sirius karba teszi a kezét és lassan bólint, Aion oldalra billenti a fejét egy mosollyal* viszont van egy bökkenő, az 55-ös páncélszekrény a bank pince részlegében van, ahonnan nincs feljárat csak egy, tehát ha beriasztanak, elég nehéz lesz onnan kimenni.. a páncélt Aion ki tudja nyitni, semmi kétségem efelől, amíg ő lenn van beriasztás esetén, Liza és Sirius, ti tartsátok a frontot felül és biztosítsatok szabad lovakat a menekülésre a bank mögöütti sikátorban, van odanéző ablak... ennyit a részletekről, azt hogy mikor és hogyan csináljátok már ti döntitek el... elmehettek *rágyújt ismét egy szivarra, Sirius bólint és kimegy*
Aion: hm.. közös akció egy ilyen vadmacskával.. érdekes lesz... *eltér az esetleges ütés elől és kimegy Sirius után*
|
*Érdeklődve hallgatja a feladatot.Egy ideig nem mozdul,néz maga elé a földre,kalapja széle takarja a szemét.Aztán felemeli a fejét,ellöki magát a faltól és szebre tett kezekkel elindul ráérősen Charls asztala felé.Ott megáll,felveszi a pénzt,megszámolja...a kalap alatt elmosolyodik halványan,a pénzt zsebre teszi,majd vissza sétál eredeti helyér és megint az ajtónak dől.*
- Na és ki lenne a két társam?
*Teszi fel a kérdést végül,s közben azon gondolkodik mikor lenne jó bankot rabolni...ma már biztos nem,ahoz túl fáradt,sokat edzett Betyárral,de talán a holnap este még belefér...ezt így el is dönti magában.*
|
*kis mosollyal fordul a forgószékkel Liza felé majd rákönyököl az asztalára* üdv *mondja majd egyik kezébe vesz egy szivart, meggyújtja, elkezdi szívni* egyik emberem oly fokon lusta hogy nem képes végrehajtani egy egyszerű kis dolgot... *kifújja a füstöt és hátradől* a feladatát átadom neked *elővesz egy kis pénzt és leteszi* kis előleg, mert veszélyes a meló... de veled megy két jó emberem... bankrablásról lenne szó, de nem akármilyenről, egyszerű.. először is, egyik emberem megtuta a banknak melyik részlgében tartják kedves lányom összetakarított kis koszos pénzét *elmosolyodik* tudod te mennyibe kerül egy farmot fizetni? a kötlségek, minden nagyon drága *nyugodt szemekkel Lizara néz* a te, és másik két emberem dolga lesz oda belopózni, vagy betörni... vagy akárhogyan is de bejutni, majd a pénzt elszedni, én engem nem érdekel a lányom koszos pénze, mind a hármótok egyenlő részben megkapja *beleszív ismét a szivarba* gondolom az elég lesz, és ezzel együtt csődbe sodorjuk a kis farmocskát... arra fognak kényszerülni hogy pénzt szerezzenek, viszont sajnos nem sokan akarnak megvenni betöretlen musztángokat *kicsit kárörvendő mosoly csúszik az arcára és a szivart elnyomja a hamutartóba* elvállalod? ha igen, rátérhetünk a részletekre..
|
*Ráérősen léptet Charls háza elé.A nagy hodály előtt megállítja Betyárt,egy könnyed mozdulattal lecsusszan a nyeregből,megpaskolja lova nyakát,majd a földre dobja a szárakat,ami a ménnél annyit tesz "maradj".Ezután besétál a rezidenciára,már ha az őrök nem állítják meg...ha megállítják kapnak egy bájos mosolyt,majd egy-egy rúgást a legkényesebb helyekre...ismerhetnék már eléggé Lizát ahoz,hogy ne próbálják megállítani,ő se szórakozni jön ide.Szóval felkaptat Charlshoz és kopogás nélkül bemegy.*
- Na itt vagyok,hívtál.
*Felgmán becsukja a háta mögött az ajtót és neki támaszkodik,várja a rövid választ.Szívesebben üldögélne most a kocsmában és kérne magának valami ehetőt is a whisky után.*
|
[85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
