|
Témaindító hozzászólás
|
2007.01.13. 16:27 - |
A banditák jól bánnak a vadlovakkal, a nyílt terepen szelidítik meg őket, nyílt terepen tanítják be őket és oktatják, nagy felügyelet alatt ha a ló esetleg elszökne meg tudják fékezni, ha egy ló túlesik ezen az élő poklon jobb élet vár rá...Az egész el van kerítve 2 méter magas fakerítéssel,jó vastaggal.A szélén van egy nagyobbacska betörőkarám,bár a szavannához képest,melynek terjedelme megközelíti a 10 négyzetkilómétert igencsak kicsinek tűnhet.Egyetlen kapu vezet be a szavannára,és ez az egyetlen kijárat is. |
[89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
| *Marina kicsit meglepődik ezen de amint hátrahajol kapcsol, felrántja a lábát a ló harapása elől és megtartja magát a sörénynél fogva, megrántja a láncos nyakörvet erőből hogy térjen kicsit a ló az eszéhez és ne harapdáljon mett abból csak rossz sülhet ki, így Pokolnak a szeméből csak a hátrahajlás pollanatában tudja Marina kiolvasni a gondolatokat majd elvigyorodik és szemével visszaüzen egy olyat hogy "velem jobb életed lenne, a vadonban nincs mindig étel, ital, de nálunk mindig lehet, ugyínyg gondoznánk is, szóval meg kell hogy bízz az emberekben". az üzenettel teli tekintet után megböki a sarkaival a ló oldalát hogy kezdjen már menni vagy azt akarja hogy ellustuljon a vezérnő rajta?* |
*Megrezegteti bőrét a simításra.Nincs hozzászokva az emberek érintésére.Kilép jobbra-balra amikor ismét felülnek rá,de érdekes,amikor a kötelek meglazulnak nem robban ki.Nem kezd el eszeveszetten ugrálni és őrjöngeni.Semmi.Mintha tök szokványos lenne,hogy valaki a hátán ül.Mielőtt azonban bárki is ujjongó tapsra emelné kezét Graf hirtelen ingerülten hátrahajol,s váratlanul próbál meg jó erősen beleharapni Marina lábába,majd ha ez sikerül a lábánál fogva próbálja meg lerántani a hátáról.Reményei szerint a nő ismét a porba puffan.Amint ez megvan még kirúg felé,majd odébb vágtat,aztán megfordul és komoran figyeli.Mintha csak azt mondaná "Add fel.A vadon fia vagyok,szabadnak születtem,s törhetetlen maradok.Hiú ábránd az,hogy te engem legyőzhess".Talán még bosszantóak is ezek a szemek,s egyben meglepőek:mintha csak rátalált volna a ló a józan eszére.Horkantva rázza meg sörényét és elnéz az ajtóra,majd vissza Marinara.Tesz egy lépést a kijárat felé.*
|
| jól van, okos paci *vigyorodik el a banditavezér, a négy lasszó négy felé húzza a lovat úgy hogy még ágaskodi sem tudna, kirúgni talán igen de tapasztalatai szerint Marina nagyon szívós. Marina Pokol oldalához megy, kezével végigsimítja Pokol oldalát és felpattan rá, a kötelek meglazulnak, Marina már jobban odafigyel a ló mozgására, nagy kurjongatásokkal élvezi a rodeót* |
*Feszül a lánc,majd egyensúlyát veszítve oldalra rántódik.Porzik a föld ahogy próbál megmaradni a négy lábán.Amint ez sikerül fejét felkapva ágaskodik élesen nyerítve.Sokáig marad két hátsó lábán,mellsőkkel rúgkapál,s így tesz meg pár lépést Marina felé.Mikor visszadobban prüszkölve hátrál mégis.Nem is tudja mi lenne a jobb,agyontaposni,vagy minél messzebb futni tőle.Rossz érzés kezdi el szorongatni torkát mikor ismét a szemeibe néz.Ő azt nem tudja,hogy ez azért van,hogy engedje visszaülni a hátára.Ő csak azt tudja,hogy Marina miatt van.Talán jobb lenne nem kekeckedni vele?De hát mégsem tűrheti el az összes szeszélyét az embereknek tétlenül...Csak áll pár pillanatig,s ha a nő felé lépne horkantva kapja fel fejét,kicsit felágaskodik és hátrál,nyerít,rángatja a láncot.Ez a félelem,az örökös rossz érzés,mely akkor keríti hatalmába ha Marina is a közelben van menekvésre ösztönzi.Hamar a nyakára hurkolódik még néhány lasszó,mire kirúg oldalra,de kénytelen megállni.Fejét magasra tartja és sunyít.*
|
| *Marina mikor Pokol elkezd nyílegyenesen rohanni felkészül minden lehetőségre, mikor hirtelen befékez egyik kezével rámarkol a nyakában lévő lánrcra és azt fogva sodródik le előlre, maj mikor 4 métert csúszott a lánc megfeszül, a vezér feláll és megrántja maga felé a láncot teljes erőből hogy a ló rá nézzen, a szemébe fúrja tekintetét mely azt sugallja hogy vagy megengedi hogy megint a hátára üljön vagy valami nagyon rossz fog vele történni, ami lehet hogy visszahozza az álomképét is.. ha sikerül Marinának a lovat megbabonáznia visszaül a hátára egy gyors mozdulattal, ha nem, tartja a szemkotnaktust amíg int a többeiknek hogy lasszózzák meg* |
*Nem érti mámeg mér kell a kerítés mellett ácsorognia,de mikor megérzi ismét hátán a súlyt bosszúsan fújtat,szinte már sóhajt,amolyan "nem volt még elég??" módon.Amint odébb állnak,sőt,nem is várja meg,hogy odébb álljanak az emberek,már ugrik is.Hirtelen robban ki,fülei a fejére lapulnak,dobálja a farát és mindent elkövet annak érdekében,hogy levesse hátáról lovasát.Néha dühösen felsandít és nyerít,jobban mondva morog az orra alatt.Fogja magát és hirtelen kezd el nyílegyenesen előre vágtatni.Marina sejtheti,hogy arra készül,hogy felkapja fejét,ám ha erre számít nagy meglepetésben lesz része.Amint eléri a kellő sebességet hirtelen fékez be,két mellső lábát kicsit szétterpeszti és fejét azonnal lehajtja,farán is dob egy kicsit,így Marina minden bizonnyal elől fog lecsúszdázni a nyakán.Nem várja meg,hogy földet érjen teljesen,máris felkapja fejét,kirúg a négy bandita felé és az ajtóhoz robog,követelőzőn nyerítve ágaskodik fel előtte,majd a kerítés mentén kezd el vágtatni sunyítva,s gyakran bakol egyet a levegőbe,vagy éppen kanyarnál magába a kerítésbe.Gyűlöli ezt a játszadozást.*
|
| *mikor beér Pokollal Marina és a négy bandita a szavanna betörő karámjába Poklot egy kerítés mellé vezetik, Marina feláll a kerítésre és ráül Pokolra szőrén úgy ahogy kell, már felkészült a rodeóra, egyik kezével fogja a sörényt, a ló oldalához szorítja a lábait majd ujjongva élvezi a lovaglást* |
| *Marina három perc után feláll és leporolja magát maj a jobb kezét nézegeti, hát úgy tűnik cserélni kell... na mindegy, a lényeg az hogy ezt a lovat be _kell_ törni de nem most, a vezér áááásííít egy orbitálisat majd elindul zsebre tett kézzel gyalog vissza a falu felé, egy szó nélkül faképnél hagyja az egész társaságot akik csak rétetlenül nézik majd meghajolnak, kapcsolnak, igen későre jár.. szépen visszaráncigálják Poklot az istállóba a boxba és kikötik sok köztéllel, vezsélyesebb mint gondolták* |
*Mikor az egyik kötél megrántódik kis híján oldalra esik,de hogy ezt elkerülje kiskört ír le,körülötte porzik a föld,s mire összeszedi magát már megint nem bír moccanni.Felkapja fejét és igazán ijesztő szemekkel néz el jobbra is,meg balra is a fogvatartóira.Kezdhetik azt érezni,hogy egy természeti csapással játszanak,ami ha kitör hát lesz ne mulass.Felé nyúl egy kéz.Ösztönösen harap oda,majd mikor elkapja rászorít.Műanyag.És akkor érez az orrán valamit.Csak fogja a kezet makacsan,mint egy öszvér és eltűri a nő érintését.Nehezen bár,de sikerül valahogy kicibálni a szájából a kezét.Szemével követi a nő minden mozdulatát,s figyeli amint ott ül.Egy idő után hangosan fújja ki a levegőt és ellép jobbra-balra kicsit,majd lejjebb hajol egy kissé.Vajon mit csinál odalenn..? *
|
*Marina jól bírja mitn az előbb de mikor látja mire készül a megvadult hülye ostoba és kiszámíthatatlanul kerge ló gyorsan felkapja a lábát és egy oldalon ül a lovon, erősen kapaszkodva a sörénybe, így nem tud leesni egy darabig majd egy erősebb lendülésnél elrúgja magát a ló oldaláról a födlre majd felkapja az egyik kötelet és megtartja, így a többi ember is odaszalad és mielőtt Pokol képes lenne bármilyen szökési tervet kiagyalni őújra a kötelek szorításában van*
Marina: te... cseles dög *néz nagyot majd elneveti magát* nem vagy egy életbiztosítás *néz a ló szemeibe újra már kisebb bizalommal hogy igen, ez nyó menet volt, ez jól esett*
Sonja: azért vigyázzon magára... *kis aggodalommal*
Marina: vigyázok én *odamegy a lóhoz és jobb kezét kitezsi hogy az rácsípjen majd bal kezével simogatja a ló orrát* na nyugi Pokol, jó ló vagy... heh.. rég nem rodeóztam ilyen jót *a szemeibe néz komoly szemekkel* ha nem akarsz szerszámokat én szőrön ülve törlek be *kioperálja a ló szájából a jobb karját majd elhátrál tőle, a banditák felnéznek Marinára, ilyet sem hallottak sűrűn hogy a vezér akar betörni egy lovat egyedül.. igazat megvallva még a kiképzett indián betörők sem tudnának ilyen sokáig Pokol hátán maradni, főleg nem szőrén... a vezérnő leül Pokollal szemben törökülésben* |
*Amikor elveszik a kötelet ismét felegyenesedik,bár kezdi unni ezt az egész köteles dolgot.Bizalmatlanul csapja hátra füleit ismét,mikor Marina odamegy.Ám a nyakpaskolgatáson igencsak meglepődik,még csípni is elfelejt.Azt viszont már nagyonis éberen fogadja,amikor visszaülnek a hátára.Ingerülten dobbant és megrázza fejét,majd amint lehullanak a kötelek megugrik bedomborított háttal,s előről kezdi az egész ugrálást.Farát sokszor feldobja,van hogy egyszerre ötször is egymás után folyamatban,ugrál,mint aki megkergült,sokszor nyerít dühösen.Tanácstalanul vágtat körbe a karámban,majd szemeiben ismét ravasz fény gyúl,oldalt ugrik oda a karám falához és nekivágja oldalát lendületből a fának,Marina lábával együtt.Odapaszírozza az egészet,majd ellöki magát onnan,s ugyanazon az oldalon megismétli ezt.El nem tudja törni,ahoz kéne egy sarok is,de igencsak fájdalmas lehet.Mikor másodszorra is elugrik még vadabbul kezd el ugrálni,mint eddig,s valljuk be,fájós lábbal nem lehet tú sokáig fenn maradni.Ám ha Marina le is esik,mostmár szemfülesebb,a közeledő emberek elől is elnyargal,sőt,ha tovább kötik az ebet a karóhoz fogja magát,szembefordul velük és feléjük robog az eltaposással fenyegetve,meg ki is rúg feléjük mikor elvágtat közöttük.Őrjöng.*
|
| Marina: igen, igyál csak Pokol, kicsit pihensz majd tovább játszunk *feláll és kicsit kiszélesedik a vigyora, mikor a vödörből kifogy a víz Sonja elviszi onnan a vödröt, a vezér odamegy a lóhoz kis óvatosággal de nagy önbizalommal és kedvesen megpaskolja a nyakát, csípés elől elugrik, kirúgni úgysem tud a sok szorító kötél miatt, majd mikor a ló megnyugodott fogja magát és visszapattan a hátára, most a bal kezével fogja a sörényt mert a jobb keze hogy is monjam... darabosabb lett mint volt, de nem érdekli, aki hamarabb el fárad az veszít, a kötelek ismét ellazulnak* |
*Amint lefordul a hátáról az ember még kirúg felé-koccan a műkézzel a hátsó patája.Nem törődik vele mi lesz ezután az emberrel,még dobálja egy kicsit a farát,hogy az emlékét is elűzze annak,hogy valaki a hátán ült.Nem épp a legkellemesebb élmény.Mire eszmél azonban ismét kötelekkel feszítik ki.Lassacskán kezdi megérteni a szabályokat,már nem próbál küzdeni a kötelek ellen,de szeméből egyáltalán nem húnyt ki a vad csillogás.Az elé rakott vödör vízre néz,majd előrébb lép,s szomjasan lehajol.Szürcsöli a vizet,s nagyokat szuszog,kissé le is izzadt.Nem sieti el az ivást,a vödörből szép egyenletesen fogy a víz.*
|
*Marina ujjogva és egyik kezét lóbálva üli meg a lovat de azért figyel, helyezkedik, súlyát ide oda átteszi mikor a ló megdől vagy ágaskodik, ha bakol, mikor felugrik megtartja magát és kicsit rugózik is mikor a ló is rugózik, egész jól bírja majd mikor vágtatni kezd majd befékez Marina úgy beveri a fejét a nyakába hogy beszédül de megrázza a fejét és a sörényébe kapaszkodva mettartja magát, kicsit megcsapja a farát a mási kkezével hogy folytassa csak, ez jó szórakozás, egészen 3 perc 28 másodpercig ugrálgat Pokol amikor Marina kilendül a tökéletes egyensúlyából és oldalra levágódik, azért vigyátz hogya a ló kirúg leteszi a lábait a földre és jobb kezét maga elé téve védi a patát hogy csaka műkeze sérüljön és vagy 4 métert sodródik a földön, feláll amjd elvigyorodik, a banditák lefogják újra kötelekkel a lovat*
Marina: ezazzz... *vigyorog* na... pár perc és megyek mégegy kört *leül pihenni meg a fejére önt egy kis vizet, aztán iszik ő maga is. int Sonjának hogy adjon a lónak vizet, ő bólint és elrohan majd egy nagy vödör vízzel jön elő és leteszi Pokol elé majd elhátrál* |
*Súlyt érez a hátán.Felkapja a fejét és idegesen horkant egyet,aztán csak vár.Amint eresztenek a lasszók megugrik,fejét leszegvén kezd el bakolni,mint egy őrült,néha körbe,néha egyenesen vágtat,ágaskodik.Felugrik a levegőbe,hogy mind a négy lába elemelkedik a talajtól,s Marina úgy érezheti,mintha valósággal kicsavarodna,hát,ebben a pózban igencsak nehéz megtalálni az egyensúlyt,s mikor a földre ér rögtön felágaskodik,aztán kiugrik oldalra és folytatja az ingyen cirkuszt.Ha viszont ez se működne taktikát vált.Vágtatni kezd iszonyatos sebességgel,majd hirtelen befékez és felkapja fejét,így Marina könnyen beütheti a saját fejét Graf nyakába,s ettől aztán meg is szédülhet.Amint ez megvolt körkörösen kezd el vágtatni,majd addig ugrál,amég le nem rázza magáról a vezért.*
|
Marina: jól van te.. Pokol... *vigyorodik el és a födlre dobja a zablát majd roppant egyet a nyakán*
Bandita1: mire készül.. főnök?
Marina: de rég ültem szőrén lovat... *vigyorodik el az emlékre mikor egyszer szőrén ült meg egy vadlovat, igaz nem bírta sokáig, ennek a hátán sem lesz sokáig, az oldalához megy, felpattan rá és combjaival erősen hozzákapaszkodik a ló oldalához, Pokol sörényét megfogja a kezébe, szélesen elvigyorodik*
Marina: engedjetek rajta had tomboljon *felkészül a kis ingyen rodeóra és hagyja hogy a ló dühöngve bakolgasson és ágaskodjon, Marina tapasztalt ebben, saját maga szerint úgy 2 percig bírni fogja vagy akár tovább is* |
*Idegesen horkant amikor a kötelek megfeszülnek,toporog egy helyben.Aztán látja,közeledik felé Marina.Füleit hátracsapja,s bizony odacsíp a műkéznek amikor felé nyúl.De persze,nem sokat ellenkezik az ellen,hogy kivegyék a szájából a zablát,ám az újat már nem hajlandó bekapni.Ágaskodni akar,na,hát de majdnem orra is bukik ahogy lerántják a földre.Bakolni se hagynak neki lehetőséget.Hamar megérti hányadán áll az emberekkel,de azért mégsem könnyíti meg a dolgukat.Fogait makacsul összeszorítja az érkező zabla előtt és fejét magasra tartja,hogy véletlenül se tudják begyömöszölni a szájába a vasat.*
|
| *ahogy a külön kis karámba viszik Poklot (ami nem is olyan kis karám...) kifeszítik a köteleket 8 felé hisz annyi van a nyakán majd Marina személyesen leugrik és felvesz lószerszámokat, elindul Pokol felé, szemei komolyak de a vigyora mégis komolytalanul elszánt, brrr... ahogy közeledik egy kötél alatt átbújik és előlről megközelítve próbálja a Kevin által ügyensen berakott zablát kszedni, a jobb kezét csípkedheti, nem ér vele semmit... műkéz... vagyis csak részben, régi baleset végeredménye, így kiszedi a zablát majd rak be neki ujjat, ha esetleg mocorogna az emberek még jobban megszorítják a kötelet, ha rúgni akarna tartják és lefelé húzzák a köteleket hogy még állni is nehéz legyen neki nemhogy felágaskodni vagy rúgni... kiszolgáltatottan áll és el kell hogy viselje ahogy a banditavezér felszereli rá a nyerget, zablát és mindent ami szükséges, ha ellenkezik kap egy villanó szempárt a nagy fekete szemeibe* |
*Számolni se tudja hány lasszó hurkolódik vaskos nyakára.Ismét felágaskodik és idegesen fújtat,a fejét kapkodja.Eleinte ellenáll.Szinte leül a földre ahogy fékezni próbál,patái nyomán a földben szép kis csíkokat hagy.Hamar belátja viszont,hogy az erőfölény ellen nem tehet semmit.Sunyítva követi hát az embereket az ő tempójukban abba az irányba,ahova akarják.Bár fél.Sőt.Retteg tőle,hogy mi lehet az az újabb hely,ahova vinni akarják.Eddig egyetlen jó tapasztalata sem volt az embereket illetően,így van oka rá,hogy féljen tőlük és utálja is őket egyben.Megrázza sörényét - már amit nem fog le a lasszó -,s idegesen prüszköl egyet.*
|
| *mivel Pokol lefékezett sok lasszó mehet a nyakára hisz a többi bandita sem rest, majd ha rátalálnak a nyakára húzzák az eredeti irány felé... nem szabadulhat, ez az ő sorsa, és ha nem törődik bele a sorsába bele is pusztulhat.. ha ez a gondolat esetleg végigfutna az agyán az csak azért van mert Marina a közelben van, igen, ő az akitől félni kell és aki az egyik lasszó végét fogja... nincs sok választása Pokolnak* |
[89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
