|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.12. 16:12 - |
Ez egy hatalmas,erős,és magasított fa kerítéssel körülvett terület,ahol a lovak kedvükre vágtázhatnak.Nagysága miatt először fel sem tűnik nekik a kerítés,így lehet csalódás éri őket.Itt-ott nagy,fürdőkád méretű itatók vannak,és az egész területen sok a fű,bár elszáradva,úgy mint a vadonban.Viszont itt van pár árnyékot adó fa amit ha a lovak elérnek,akár a levelét is megehetik,sőt,a termését is,ami alma. |
[72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
*Kitakarította Katar boxát,és kivánszorgott a mezőig.Kereste a lovat,de először nem látta.Felmászott a kerítésre,és leült.Valahol messze a karám közepén megpillantotta.* Tudod hogy könnyebb lenne,ha feladhatnám rád a kötőféket? *Mondta nevetve,de kedvesen.Figyelte a lovat,majd lekászálódott,jobbanmondva leesett a kerítésről,ami igen magas.* ~ez fájt.~ *Azonnal felpattant,leporolta magát,és elindult a ló felé.Lassan,magabiztosan közelített felé,mármint ez csak látszat,igaziból volt benne félelem,egy ekkora benga mén vadló felé.* ~hehe,nincs mitől félni....csak egy pici paci...~ *A kezébe szorongatta a kötőféket,majd pár méter távolságba megált.nagy levegőt vett,mint aki szavaltra készül,de amint megszólalt az összes magabiztossága elpárolgott.* Léccike,vedd fel!!! *Mondta kedvesen,és kérlelően a lóra nézett.Sajnos Anne nemtudott úgy betörn iegy lovat mint Cloud,szerinte inkább az ember szenvedjen mint az állat.Ha Katar elfut,akkor megérti,aha viszont Annera támad.....ööö...azt is,csak akkor elkezd futni is^^.Ha Katar tesz pár lépést felé,akkor óvatosan feladja rá a kötőféket,egy szempillantás alatt,és jutalomfalatként ad neki egy almát.*
|
*Mikor kivágtatott ide hálásan dőlögette a fejét előre-hátra.Felnyerít és felágaskodik és boldogan felcsillan a szeme.Odaügett a kerítéshez és a lny szemébe nézz....Akkár egy ember.*Köszönöm...*Suttogja.És elvágtatt.Igaz nagy csalódás éri mikor a kerítés végéhez ér de nem érdekli.~Már csak Ízisz hiányzik.~Gondolja.És lehajtja fejét és teletömi magát fűvel.Mikor megvolt az etetés Körbevágtatt.~Ez a kanca jobban belevésődöttn a szívembe mint a befogóm.De sokkal jobban..~És leállt a karám közepébe.*
|
*Szél sebesen vágtat, tombol egyet a karám kerítései mögött. Mosolyog Lord viselkedésén ahogy félelmében odavágtat hozzá. Persze ő még nem ismeri a világot...* -Kicsim, nem kell tőle félned, ő nem bánt. Az a tollas valami egy madár. Ő is a kétlábú kanca barátja. :)- *Mikor Anne hívja, egyáltalá nincs kedve bemenni, hisz már hozzászokott élete során hogy az északát a szabad ég alatt tölti a vadonban. De ha a kétlábú barátja ezt szeretné...pajkos fény csillog a szemében és elvágtat Anne elől. Ezt persze csak játékból csinálja. De végül "megadja" magát és engedi hogy Anne rátegye a vezetőszárat. Nyerít csikóinak hogy kövessék.*
|
*Mikor testvére hívja játszani egyből benne van*-Megyek, de én erősebb vagyok és mindig győzők!*Igen, Lordnak a győzelem volt az első, ami lehet, hogy a jövőben bajba sodorhatja.Megint vágtázik és lábait próbálgatja, amikor egy madarat lát az égen.*~Hát, hát az meg?!~*Ilyedten fut mamijához és jelenti a nagy hírt.*-Ma-ma, mami!*Vísítozott, mint ahogy a kiscsikók szoktak.*-Egy repülő, égen, égen repülő tollas!*Hadarta a szavakat, olyan ilyedt volt.*-Mi az?*Böki ki végül a nagy kérdét, aminek válasza őrült nagy kíváncsiságát enyhítí.*~Kétlábú kancácska dobozba visszavisz minket?~*Néz Annre, aki a mamiját betereli a boxba.Jó kiscsikóként követi Angelfiret, és közben hátranéz, hogy hugicája, Kleopatra is jön-e.*-Gyere!*Nyerít oda.Majd a sok gondolat csak úgy cikázik a fejében a repülő lénynel kapcsolatban.*
|
*Szeretne még játszani,de mikor Anne elindul,minkább otthagyja testvérét,és a lány után szalad. Nem tudja, miért, de valahogy érzi, hogy őt kell követnie. Talán mert Angelfire is annyira megbízik benne...*
|
*Mikor végre a csikó megissza a készítményt,kiveszi a tálat,és nagyot sóhajt.Felmászik a kerítésre,és ráül a tetejére.* Hiányzik nektek Deamon ugye? *Mondja kedvesen,a lovaknak.* Nekem is hiányzik Cloud *Mondja,hangja kicsit szomorúbb,és ismét sóhajt egy nagyot.A nap lasan kúszik lefele,egészen addig,míg utolsó sugarai is eltűnnek a horizont mögött.* Itt az ideje bemenni. * Majd felveszi a vezetőszárat,és lassan közelít Angelfire felé. * legyél jókislány,gyere ide! *Mondja nevetve,ésha kell Madcap után kezd futni,persze játékosan.Ha végre megfogta elindulnak befelé.Anne beviszi őket a boxukba,ahol Madcapet várja a víz és a zab.Aztán ad enni a farkasának és a sasnak is.*
|
*Anyja bíztatására kicsit bátrabban odamegy, és megissza, amit Anne ad neki. Odamegy a testvéréhez, és megböki*-Gyere játszani! Jössz?
|
*Ütemesen lépkedve követi anyját, Angelfiret. A karámban vidáman szaladgál hosszú lábacskáin. Minden percben anyja mozdulatait szeretné ellesni. Közben játszadozik testvérével Kleopátrával. Felépítésileg sokban külömbözik tőle. Vágtája sokkal erőteljesebb. A játék közben igencsak megéhezett, ezért odamegy a mamájához és szopni kezd. Mikor Angelfire odamegy Annehez, természetesen követi őt. Megszagolgatja a testvérének kitett táplálékot, de inkább úgy dönt hogy az anyatejnél marad. :)*
|
*Mikor Anne leveszi róla a kötőféket vidáman vágtat egy kört, persze közbe vigyáz kicsinyeire is. Lassít egy kicsit, majd odamegy az almafához. Megeszik 1-2 lehullott almát. Szeméből csak süt az elégedettség.* ~Majdnem olyan mint a régi otthonom...~ *Bizony nagyon hasonlít rá, csak ne lenne ott az a fránya kerítés. :P Párja, Hermész nagyon hiányzik neki de most itt vannak neki a kicsik. Mikor Kleopátra összecsuklik hamar odamegy hozzá, bíztatóan és kedvesen megböködi az orrával. Anne hívja. Hegyezi a fülét és a hang irányába néz. Odaüget a lányhoz és kedvesen nyerít egyet. Ránéz kicsinyére.* -Nem kell félned tőle, jót akar.-
|
*Futkos a karámban,de egyszer csak egy összecsuklik. Nem nagyon zavartatja magát,felkel,és megy tovább.Mikor Anne a tálat nyújtja felé,gonolja,hogy neki hozták,de nem biztos benne. Közelebb megy,aztán tétován megáll,és az anyját keresi tekintetével.*
|
*Úgylátszik Madcap és a két csikó vele tartottak egészen a karámig.Remek idő volt,sütött a nap,az alma termett,és néha-néha lepuffant a földre a gyümölcs.* Na,szaladgáljatok kicsit! *Bement a karámba,és levette a vezetőszárat Madcapról,majd felült a kerítésre,ahogy szokott.* ~a vadlovak kicsinyeinek hamar megkell tanulniuk futni,és ettől olyan erősek,mikor megnőnek.~ *Majd a kicsi foltos lóra nézett.* Te nem úgy nzel ki,mint aki kicsattan az energiától! *Mondja,hangjában aggodalom van.Lemászik a karámról,és elrohan az istálló mellett álló kicsike fabódéba,és elkészít egy vitamindús kivonatot.Visszaszalad vele,és ha a lovak éppen futkároznak megpróbálja odahívni Madcapot.* Hé picim,merre vagy?! *Kiabál neki kedvesen,majd ha idejönnek,akkor odanyújtja a pici foltos lónak a tálat,de vigyáz,nehogy a másik kettő megkostólja.* Gyerünk,csak kóstold meg! *beszél hozzá kedvesen,és közelebb megy a csikóhoz.Persze csak ha a mama engedi.Ha netalántán Madcap nem jönne a hívó szóra,akkor ott vár egészen addig,amíg oda nem sétál hozzá a lova.*
|
Ez egy hatalmas,erős,és magasított fa kerítéssel körülvett terület,ahol a lovak kedvükre vágtázhatnak.Nagysága miatt először fel sem tűnik nekik a kerítés,így lehet csalódás éri őket.Itt-ott nagy,fürdőkád méretű itatók vannak,és az egész területen sok a fű,bár elszáradva,úgy mint a vadonban.Viszont itt van pár árnyékot adó fa amit ha a lovak elérnek,akár a levelét is megehetik,sőt,a termését is,ami alma. |
[72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
